Magánórák látástól vakulásig

Kategória: 
Magánterület

Nagyon divatos ez a téma: mármint a gyerekek korai vagy nem annyira korai, iskolán kívüli fejlesztése. De nem is azért írok róla, hanem mert érintett vagyok. Az egyik gyermekem már iskolás, és így élőben látom azt, hogy az iskolában lévő szülőtársaim hogyan töltik ki a gyerek idejét. Ilyenekről tudok: napi nyolc óra iskola után a 8 éves minden délután eljár úszni (nagyváros, forgalom, átöltözés, úszás, szárítkozás) és úgy kábé este nyolcra ér haza. Csak remélem, hogy kilenckor legkésőbb lefektetik, hogy másnap reggel 7 körül ébreszteni tudják.


Korai elfoglaltság

Kábé ez az, amiért én szabadság nélküli, napi 12 órás munkaidőt varrnék az ilyen szülő nyakába. Mert lehet, hogy nem gondol bele, de a saját gyermekével is ezt csinálja: napi tizénkét órán keresztül foglalkoztatja. Nyolcévesen igazán nem értem, hogy miért kell MINDEN délután lefoglalni a gyereket és messzemenően nem értek vele egyet. Ha kedve tartja, akkor mehet azokra a tevékenységekre amik neki tetszenek, de délután öt órakoz legkésőbb vigyük/menjen haza. Adjuk meg neki a lehetőséget, hogy unatkozzék, ugrandozzék, játszodjék, meséljen arról, hogy ki kivel verekedett vagy ki kibe szerelmes. Ha egyszer elkezdünk egy tevékenységet, akkor nem váltogatjuk, mint a zoknit, számolni kell azzal, hogy meg is kell szoknia az ottani szabályokat, társaságot, tanárt. Ha semmiképp nem megy, és ha bízunk a gyerekben, akkor látjuk azt is, hogy hol a határ, mondja ő folyamatosan, akkor abbahagyjuk. De minden harmadik hónapban nem ajánlatos valami újhoz kapni. 

Sokan gondolkodunk úgy, hogy a gyerek próbáljon ki több mindent, hogy meg tudja találni azt, amit majd szeret csinálni. De a kipróbálásnak is van határa, másképp mindent csak kóstolgatunk, és semmit nem sajátítunk el rendesen.

Ugyanakkor azt látom, hogy az agyonszervezett gyerekek hisztisek, verekednek, csúfolkodnak – gyanítom, hogy fáradtak és túl kevés időt töltenek a szüleikkel. Inkább szánjuk rájuk időt, menjünk el kutyát sétáltatni együtt, vagy süssünk bundást húst – igazából teljesen mindegy, csak együtt csináljuk. A nagyfiam szokta is mondani, hogy a filmnézésben nem is a filmet élvezi, hanem, hogy mind a négyen ott ülünk egymás mellett a kanapén.

A legdurvább példát a végére hagytam: az elfoglalt menedzser anyuka reggel nyolctól este hatig tartja az oviban a gyerekét, és még további két órát, este nyolcig fizet a dadának, hogy vigyázzon az ötéves kislányára, mert ő egy nagy cégnél nagy menedzsert játszik. Fodor Sándor Csipikéjének szavaival élve: ez az elrettentő példa.

Ajánlom a cikket

Ajánlom az oldalt

Hozzászólások

A hozzászóláshoz add meg adataid vagy jelentkezz be Facebookkal

További írások

Tavasz van! Előbb fogyjál le és utána kezdj edzeni!

Van egy kis vagy nem annyira kis túlsúlyod? Hát akkor kezdj el szaladni vagy biciklizni, de lehetőleg rögtön 10 kilométerrel kezd. Ettől aztán elkezd fájni a térded és bejelentkezel egy ortopédhez. Középkorú férfiismerőseim példájából okulva ne kezdd te is rögtön a túlzásba vitt mozgással – előbb fogyj le!

3 érv, hogy miért kövesd te is a trendeket

Tudod, mi az a like, share, LI vagy twitter? Az érzelmi intelligenciáról vagy virtuális valóságról hallottál? A millennials generáció mond számodra valamit? Néhány példa arra, hogy ha egy adott területen dolgozol, miért kell tudnod arról, hogy ott mi történik. Mert másképp már nem tudsz értéket teremteni sem magadnak, sem másoknak.

Öt tipp, hogy mit kezdj akkor, ha túl sok emailed érkezik

Minden korporatista kartársam napi szinten igyekszik megbirkózni a folyamatosan érkező emailekkel: ezek száma több tíztől akár két-háromszázig is terjedhet, de nyilván a határ a csillagos ég. Legyünk őszinték, ki tud naponta kétszáz levelet átfutni, végigülni legkevesebb egy, cirka egyórás megbeszélést és közben még ugyebár telefonokra válaszolni, projekteket futtatni, az újakra pedig terveket kidolgozni? Hát senki, fölösleges is ilyen elvárásokat támasztani magunkkal szemben.

Fogyásom története – hét dimenzióban

Három évvel ezelőtt 9 kilogrammot fogytam kb. 4 hónap alatt, átlagban félkiló ment le rólam hetente. Viszont azt megelőzően szintén négy hónapba tellett, amíg hozzászoktattam magam a másféle étrendhez és a rendszeres evéshez.

 

Mitől nő a nő: a nagy mellektől vagy a karizmától?

Pár éve olvastam egy kifejező Karinthy Frigyes idézetet: „Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába.” A lényeg: én annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejön.